Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Menjen vissza minimálbérért bohócnak?

2009.09.12

Kép Bár Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint a kormány "első hívó szavára" 150 nyugdíjas rendőr jelentkezett, és állna újra munkába, az [origo] által megkérdezett rendőrök és rendőri vezetők valamennyien azt mondták: nem lehet majd szerződéses rendőrként visszacsalogatni a szervezetet elhagyó embereket.

Bajnai Gordon miniszterelnök hétfőn hirdette meg új, tíz pontból álló Rend és Biztonság nevű közbiztonsági programját, amely elsősorban arra épít, hogy jóval többen vegyenek részt a közbiztonság megteremtésében, "javítva az emberek biztonságérzetét". (A program részleteit itt olvashatja.) A tervezet első pontja kimondja: a kormány visszavárja a még erejük teljében lévő egykori rendőröket, akiket szerződéses rendőrként - nyugdíjuk megtartása mellett - minimálbérért újra alkalmaznának. Draskovics Tibor arra a kérdésre, nem kevés-e a minimálbér a munkájukért, azt válaszolta: a törvény alapján maximum ennyit kaphatnak, de szerinte ez is "jó lehetőség lehet számukra".

Az [origo]-nak azonban több rendőr is azt állította, a feltételek miatt kizárt, hogy annyian kedvet kapjanak a visszatéréshez, ami már megoldja a létszámproblémákat. Egyikük úgy fogalmazott, eddig is visszajöhetett, aki akart, de ha valaki egyszer már a "maga ura a nyugdíjával", ezt több szempont miatt sem fogja feladni. "Hülye lenne visszajönni, aki már megkóstolta a civil életet, és megtalálta a számítását" - jegyezte meg egy jelenleg is aktív budapesti rendőr, aki kérte, nevét ne említsük. "Benn azt beszélik, hogy főleg korábbi főtisztek jönnek vissza, elsősorban tanácsadónak, de ezzel aztán marhára ki lennénk segítve" - tette hozzá.

"Ha mondjuk húsz éves szolgálati viszony után 150 ezer a nyugdíja, és simán megkeres mellé 100-120 ezer forintot mellé, akkor miért vállalná újra azt, amivel a rendőrmunka jár" - kérdezte egy Borsod megyei rendőr, aki - több mint húsz év munka után alig több mint 40 évesen - jelenleg szintén nyugdíjba készül. Mint mondja, a rendőrök többsége teljesen megcsömörlik a munkájától, visszavonulás után viszont - főleg akik törzszászlósként, zászlósként szerelnek le - könnyen találnak kevésbé megerőltető munkát biztonsági cégeknél, szakértőként vagy más, fegyvertartással kapcsolatos területeken. "Ehhez képest menjen vissza minimálbérért bohócnak? A rendőr ugyanis ma semmit nem ér, a szava nem számít semmit " - tette hozzá.

Mindenhová úgysem jut rendőr

A kormány a szerződéses rendőrök szolgálatba állítása mellett a közbiztonsági program más rendelkezéseivel is azt próbálja elérni, hogy több egyenruhás legyen az utcákon: megemelnék a rendőri szakközépiskolában tanulók számát, hamarabb kiküldenék őket közterületi szolgálatra, létrejönne az önkormányzatoknak alárendelt településőrség, faluőrség, megerősítenék a polgárőr szolgálatot. Az [origo]-nak nyilatkozó rendőrök szerint a rend megteremtéséhez hozzájáruló minden civil szerveződés jól jön, feltéve, hogy munkájukat összehangolják a rendőrségével.

"Mindenhová nem jut el a rendőr, az ilyen civil rendfenntartók ráadásul ismerik a helyieket, ki tudják szűrni a gyanús idegeneket" - mondta egyik forrásunk. Hozzátette ugyanakkor, fennáll a veszélye, hogy egy településőr vagy faluőr "túlbuzgó lenne", és rendőrhöz hasonlóan lépne fel. "Nem megoldott ennek a jogi szabályozása, talán azzal kellett volna kezdeni" - jegyezte meg.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György viszont azt tisztázta volna első körben, ki és hogyan fogja finanszírozni a településőrségek létrehozását. "Még azt sem tudjuk, a jövő évi költségvetés milyen hatással lesz az önkormányzatokra, nem hiányzik egy újabb plusz feladat" - mondta az [origo]-nak. Gémesi, aki Gödöllő polgármestere, pótcselekvésnek nevezte az újabb rendvédelmi formációk életre hívását, szerinte ez nem más, mint a közbiztonsági feladatok "finom átcsúsztatása" az önkormányzatokra, akiket meg sem kérdeztek az ötletről. "A közbiztonság megteremtése állami feladat, inkább a rendőrséget kellene megerősíteni, és a rendőröket megfelelően megfizetni" - tette hozzá.

Vannak buktatói az önkormányzati rendészetnek

Örülünk annak, hogy a program a polgárőröknek háromszoros támogatást ígér, reméljük, hogy meg is kapjuk, és nem csak terv marad - mondta az [origo]-nak Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke. Hozzátette, bőven lenne is helye a plusz pénznek, több száz településen tudnának folyamatos szolgálatot szervezni, de formaruhák és üzemanyag vásárlására vagy technikai fejlesztésre is jól jönne.

A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatója szerint - a megnövelt támogatás mellett - a kormány azoknak a polgárőrségeknek ígért közvetlen támogatást, amelyek "a helyi rendőrséggel közösen kialakított és előre meghatározott" közterületi járőrözést vállalnak. Túrós szerint egyelőre nem tudni, ez a rendőrséggel közös járőrszolgálatot jelent-e, de ezt azért tartja kevésbé jó megoldásnak, mert önállóan többet vannak kinn közterületen, hiszen nagyon kevés a rendőr. "Egyébként sem tudom, egy ilyen támogatási formánál hogy akarják központilag megítélni a 2038 egyesület munkáját" - tette hozzá Túrós, aki a héten egyeztet Draskoviccsal.

A polgárőr szövetség vezetője kevésbé tartja jó ötletnek a közbiztonsági programnak azt a pontját, amely életre hívná az önkormányzatok alá rendelt településőrséget, faluőrséget. "Még ha fájdalmas is elismerni, ebben benne van a rendőrséggel és a polgárőrséggel szembeni kritika" - jegyezte meg. Mint mondta, az önkormányzatok régóta lobbiztak azért, hogy a nyugati országok mintájára legyen saját rendészetük, ettől azonban Túrós szerint még maguk a példaként emlegetett államok is óva intettek, mikor a rendszerváltás után először felmerült ez az ötlet.

"Sok buktató van benne, hiszen lehetőséget ad visszaélésre, és az sem világos, hogyan szerzik be az információkat, ki és hogyan koordinálja őket" - sorolta a problémákat Túrós. Hozzátette, a bejelentett településőrség még csak az önkormányzati rendőrség csírája, meg kell várni, hogy elkészüljenek a szervezetek jogait rögzítő jogszabályok. A visszaélések előfordulása mellett azt is aggályosnak tartja, hogy a településőrség megszervezésére merőben más lehetőségeik vannak a gazdag önkormányzatoknak, mint egy szegény településen. Szerinte annak is fennáll a veszélye, hogy a településőrséget befolyásolná, "politikailag milyen színű önkormányzat" alá van rendelve.

Ha túlkapás van, szankcionálják

"Adódhatnak problémák, de ha egy településőrség önbíráskodást, visszaélést követne el, akkor azt úgyis szankcionálni kell" - mondta Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, aki korábban többször javasolta az önkormányzati rendészeti szervezet felállítását. Mint mondta, eddig kevés lehetőségük volt az önkormányzatoknak arra, hogy részt vegyenek a rendfenntartásban, miközben feladatuk lenne a helyiek biztonságának megteremtése. "Elsősorban a megelőzésben lehet szerepük a településőröknek, már a jelenlétük is visszatartó erőt jelenthet" - mondta.

A gyakorlatot Wittinghoff úgy képzeli el, hogy a településőrök - mintegy több joggal rendelkező közterület felügyelőként - megakadályoznák a szabálytalanságokat, szólnának a tilosban parkolóknak, vagy beavatkoznának, ha valaki közterületen vandálkodik. "Először ki kell derülnie, milyen finanszírozással és tartalommal bír az új szervezeti forma, de határozott szándékom, hogy Budaörsön lesz településőrség" - mondta. Hozzátette, a Pest megyei létszámhiány miatt a város eddig is fizetett szolgálaton kívüli rendőröknek biztonsági feladatokért.

A településőrség viszont Wittinghoff szerint hatékonyabb lehet még a polgárőrségnél is, hiszen mint fogalmazott, "egészen máshogy lehet számon kérni az önkormányzatnak alárendelt közalkalmazottat, mint aki a szabadidejében" vállal ilyen feladatot.

origo.hu