Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Még bér a tét – RÉT üléstájékoztató

2009.05.05

Kép

Az Országos Rendőr-főkapitányságon május 4-én tartott Rendőrségi Érdekegyeztető Tanácsülés egy mondatos összefoglalója szerepel a címben, amit az ülés munkáltatói oldalán dr. Sipos Gyula rendőr dandártábornok gazdasági főigazgató mondott ki többször, érvelve a résztvevő Rendészeti Védegylet (RV), Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) képviselő vezetőinek felvetéseire. Az érdekegyeztető ülésen a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) nem képviselte tagságát.

 

Dávid Tibor (FRSZ) kérésére napirenden kívül Pongor Anita (Légirendészeti Parancsnokság, LRI) területi képviselő mondta el, hogy nem arányos az 5-6 napig tartó szolgálat ellátás (lakóhelytől távoli, pl. Balatonkiliti) készenléti díja és az egyébként lakóhelyén szolgálatot ellátó ugyanolyan mértékű készenléti díja. Kérte a gazdasági főigazgatót, hogy az ilyen jellegű, otthontól távoli, hosszabb idejű készenléti szolgálati terhelést magasabb járandósággal honorálják. Sipos tábornok válaszában a „csapdáktól sem mentes” összetett kérdés átgondolását (készültség, készenlét tisztázása, stb.) követően járható útnak tartotta a megfelelő kompenzálást, mert valóban más - például a kiliti - készenléti szolgálat jellege, terhelése. A másik felvetés a hajózók (helikoptervezetők) utánpótlásának kérdése volt, amely adott esetben egy nyugdíjba vándorlási folyamat elindulása esetén veszélyeztetheti a szolgálat ellátást. A kérdés a dr. Bárdos Judit (BRDSZ) részéről úgy hangzott, vajon biztosított-e a hajózó utánpótlás? A munkáltató ettől árnyaltabbnak ítélte a helyzetet és szakmai vizsgálatot javasolt a rendészeti főigazgatóság részéről.

 

Az érdekvédelmi szervezetek felvetették, hogy még mindig nem igazolták a megyei kapitányságokról Budapestre vezényelt állomány akcióban való részvételének óraszámát a végrehajtóknak, így a számfejtés sem történt meg részükre. A gazdasági főigazgató gyors intézkedést ígért.

 

Szintén napirenden kívül merült fel a TMRSZ – egyébként az érdekvédelmi szervezetnek jogában álló – rendőrségi élet és munkakörülmények vizsgálati módszere, amely során bejelentkezés nélkül, rendkívül arrogánsan léptek fel a kapitányságok vezetőivel szemben, miközben luxusszállót, svédasztalos ellátást vettek igénybe több nagyvárosban ennek okán. A rendkívül magas költségek számláját aztán benyújtották az érintett kapitányságoknak. Az eljárás méltatlanságát, aránytalan és indokolatlanul magas költsége került kifogás alá, amit ésszerű korlátok közé kell szorítani. Ennek szabályozását kezdeményezi a munkáltató és iránymutatás készül, mert valahol a szakaszervezeti képviseleti jognak határt kell szabni - mondta Sipos tábornok.

 

Kifogás tárgyaként vetették fel érdekvédelmi oldalról a rendőrnapi jutalmazások aránytalanságát a GEI állományában dolgozók rovására. Ismét téma volt a régóta húzódó 118 fő közalkalmazotti (35 év utáni) jutalmazás kérdése. A főigazgató ekkor mondta először, hogy a szakszervezetek nem értik, itt a bér a tét! Nincs válság tudata a szakszervezeteknek, ami óriási szemléletbeli hiányosság – hangoztatta. Majd azt mondta, hogy a jutalomkeret adott és ebben a kérdésben a javaslattevő vezetőkre hárította a felelősséget a főigazgató. A 118 fő estében pedig a kedvezőtlen kollektív szerződés az ok, de amint lehetősége lesz a költségvetésnek, fizetnek jubileumi jutalmat – mondta a tábornok.

 

Megoldatlan problémaként hozták fel érdekvédelmi részről továbbá a túlórák ki nem fizetését. A túlórákat ki kell fizetni – mondta Sipos Gyula.

 

Bebes Tibor RV főtitkár megkérdezte, hogy igaz-e, hogy több mint 100 nyugállományú rendőr anyagát dobta vissza a Nyugdíjbiztosító az Alkotmánybíróság (AB) döntésére hivatkozva, miszerint megkérdőjeleződik a szakközépiskolai évek munkaviszonyba történő beszámítása. Mit tett ez ügyben a rendőrség?

 

A főtitkár második kérdésében a nyugdíj rögzítés még mindig függő kérdéseit firtatta. E szerint még számos esetben a 28, 29, 30 szolgálati évvel rendelkezők nyugdíját sem rögzítették, nem hogy az igazán érintett kevesebb idővel rendelkezőkét. Mikor lesz vége a másfél éve ígért rögzítésnek – kérdezte. Az RV főtitkár az úgynevezett Cselekvési Program szakmai hatásvizsgálata mellett egy költségvetési háttér kalkuláció is szükséges lenne, ha már „a bér a tét”.

 

A nyugdíjrögzítés kérdésében Zsinka András rendőr dandártábornok azt mondta, hogy már a 23 évvel rendelkezőknél tartanak, a 25 év, vagy afeletti állománnyal már végeztek. Ugyancsak a humánszolgálat vezetője reagált a szakközépiskolai évek beszámítása körüli anomáliára. A vonatkozó 23/2009/03.06-os AB határozat megszületéséig minden anyagot elfogadott a Nyugdíjbiztosító, de a határozat után megkereste a munkáltatót a nyugdíjbiztosító főigazgatója. A tábornok két lehetőséget lát. Az egyik az egyedi felülvizsgálati kérelem a jogszerzéssel kapcsolatban, a másik a beszámítás jogalapjának visszamenőleges megállapítása. Ez utóbbit választotta a munkáltató és jelezte a minisztérium felé.

 

Dr. Gömbös László jogi osztályvezető javasolta, hogy célszerű az érintett állománynak várnia, hogy ne maradjanak - esetlegesen számukra hátrányos döntés esetén - ellátás nélkül Az érdekvédelmi szervezetek kérték a Rendőrségnek adott Nyugdíjbiztosítási átirat megküldését.

 

Felmerült az influenzajárvány megelőzésre tett munkáltatói óvintézkedés kérdése érdekvédelmi oldalról. A munkáltató elsorolta a tett intézkedéseket, a felkészítést a védőeszközök, az oltás biztosításának helyzetét, általában és különös tekintettel a határátkelőhelyeken dolgozók esetében.

 

Élénk vita alakult ki a 30.000 forintos egyszeri ruházati ellátmány tekintetében. A szakszervezetek kifogásolták, hogy négy olyan ruhadarabot adnak természetben (pl: rövid ujjú ing) amire éppen nem lesz szükség, amikor adják. Sipos tábornok válaszában kifejtette, hogy legalább lesz négy új ruhája az állománynak. A felmérés szerint az utóbbi 6-8 évben az állomány a ruházati utánpótlásra biztosított összegből ténylegesen az egyenruházati boltokban az összeg mindössze 4%-át vásárolta le. Többek között ezért szűntek meg olyan vállalkozások, amelyek egyenruhát gyártottak és ezért szűkült az egyenruházati bolthálózat. A rendőrök nem ruhára költik a ruházati utánpótlásra biztosított összeget, ezért látni kultúrálatlan öltözetben a rendőrt, pedig az államigazgatásban a rendőrség az a ritka kivétel, ahol rendszeres ruhapénzt folyósítanak évente.

 

Az egyeztetés végén felvetődött a fogpótlás térítésének hiánya, a gépjárművezetői pótlék, az úti előleg kérdése és több hasonló az állományt hátrányosan érintő jelenség. Befejezésként reagálva Sipos Gyula ekkor ismét a „bér a tét” kijelentését hangoztatta és újólag kérte a szakszervezetek szemléletváltását.

 

Az ülés szószerinti jegyzőkönyve, amint azt a munkáltató megküldi, közzé tételre kerül.

Mellékletek: 

1. Szakterületi válaszok a 2009. május 04-i RÉT ülésre írásban megküldött kérdésekre
 

2. Gépjárművezetői pótlékban részesülő személyi állomány létszáma és éves költsége. (Ellenőrzési Szolgálat 2009. március havi létszámadatai alapján)

 

Kovács Iván

RV szóvivő

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.