Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Május 1. - Egykor a munka ünnepe

2011.05.01

950-majus_1_koszoruzas.jpgA gyászbeszéd a folytatásában olvasható, Gaskó István nyilatkozata pedig megnézhető videón.

Kedves Barátaim,

Azért gyűltünk ma itt össze ilyen szűk körben, hogy megemlékezzünk a Munkavállalói jogokról.

A Munkavállalói jogokért hosszú, évszázadokon átnyúló küzdelmet folytattak a munkavállalók, hogy életük egyetlen értelme ne a tőkések további gyarapítása legyen, munkájuk ne a kevesek javát szolgálja, hanem mindenkiét.

Ennek a hosszú küzdelemnek voltak az eredményei az olyan jogok, mint a fizetett szabadság, a munkahelyi biztonság, a keresőképtelenség idejére járó táppénz vagy GYES, a napi 8 órában maximált munkavégzés, a pihenő és szabadnapok, a tisztességes nyugdíj, a munkanélküliség esetére járó álláskeresési járadék, a szervezkedéshez és egyesüléshez való jog, a kollektív alku joga, a szociális párbeszéd, és végső soron a munkáltató különösen igazságtalan intézkedései ellen a sztrájk joga.

Kedves Barátaim, ma, a 21. század második évtizedének hajnalán, amikorra azt hihettük, hogy a munkavállalók jogai megszilárdultak, hogy a munkáltatók gazdasági erőfölényükkel már nem tudnak olyannyira visszaélni, mint száz évvel ezelőtt, hogy a jogállam és a demokrácia olyan keretet teremtettek, amelyek garantálják a széles tömegek alapvető emberi jogait, ma mégis azért kellett összejönnünk május elsején, a munka ünnepén, hogy búcsút vegyünk ezektől az alapvető jogoktól és normáktól.

Magyarország kormánya az elmúlt évben teljesen felfüggesztette a társadalmi párbeszédet, egyeztetéseket csak a munkáltatókkal és bankokkal folytatott, és a jogállamiság kereteit feszegeti, amikor nem csak a munkavállalói jogokat csorbítja folyamatosan, de az ilyen törvényeket sorra megsemmisítő Alkotmánybíróság jogköreit is megkurtítja.

Kedves Barátaim,

Ma, a munka ünnepén koszorúval jöttünk ide, ehhez az emlékkőhöz, mert a munkavállalók helyzete ahelyett, hogy javulna, egyre romlik. Olyan jogokat veszítenek, amelyeket már természetesnek vettünk, most mégis búcsúznunk kell tőlük.

De ne szóljon ez a búcsú örökre, legyen csak egy pillanatnyi megemlékezés. Innen kell, hogy erőt merítsünk a ránk váró harchoz, amelynek során minden elvett jogot visszakövetelünk!

Gaskó István /liganet.hu