Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Költségvetés 2012

2011.10.03

Matolcsy: biztonságos, országvédelmi költségvetés lesz jövőre

A jövő évi költségvetés biztonságos, az ország pénzügyi, gazdasági védelmét szolgáló büdzsé lesz, az egyenleg 1.000 milliárd forinttal javul, a javaslat 1,5 százalékos növekedésre épül, ennél kisebbet is elbír, de 2 százalékos bővülést céloz, recesszióval a kormány nem számol - ismertette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken kormányszóvivői tájékoztatón.

Hozzátette: a hiány tovább csökken jövőre, az idei, a GDP 2,94 százalékáról 2,5 százalékára.
Kifejetette: az idei többlet a magán-nyugdíjpénztári pénzeket is számítva 2-2,5 százalék között lesz. Az elsődleges egyenleg többlete jövőre a GDP 1,1 százaléka lesz. Az államadósság 73 százalékra csökken az év végére.
A költségvetés 268 forintos euróárfolyamon alapul, de a kormány 280 és 300 forintos euró/forint árfolyammal is áttekintette a folyamatokat. Az infláció a prognózis szerint 4,2 százalék lesz. A kamatkiadás a GDP 3,8 százalékról 3,6 százalékára csökken, de így is 1.100 milliárd forint felett lesz.  A beruházások 3 százalékkal nőnek, elsősorban a jelentősen bővülő európai uniós forrásoknak köszönhetően.
Jövőre a munkanélküliségi ráta a legrosszabb esetben is 10-11 százalék között lesz, Magyarország folyó fizetési mérlege pozitív lesz, a fogyasztás nő, a reálkereset 4 százalékkal emelkedik - sorolta a miniszter.
Azt mondta: 2012 lesz az első év az elmúlt 20 évben amikor tökéletes biztonságban lesznek a nyugdíjasok, mert a nyugdíjkassza kiadásait fedezik a bevételek. Lesz nyugdíjemelés az inflációval megegyező mértékű - tette hozzá. A kormány 2.250 milliárd forintos nyugdíjkasszával számol. Az egészségügyi kasszánál is jelentősen csökken a hiány.
Matolcsy György bejelentette, hogy jövőre a kormány megszünteti az adójóváírást és kivezeti a félszuperbruttót, de 202 ezer forintos jövedelem felett ezt még nem kapják meg a munkavállalók, ebből átmenetileg olyan adóformát képeznek, amellyel az e szint alatt keresőknél az adójóváírás elvesztése miatti veszteségét kompenzálják.
Ezzel a jövő évi költségvetés befejezi az egykulcsos szja rendszerre történő átállást - tette hozzá.
A félszuperbruttó és az adójóváírás kivezetésének tényleges technikájáról még egyeztetnek, azt októberben véglegesítik. A kormány csak olyan megoldást támogat, amellyel senki nem jár rosszul az egykulcsos adórendszerre történő átállással.
Matolcsy György elmondta: az áfa 25-ről 27 százalékra történő emelésén kívül a többi áfakulcs nem változik, ahogy az egyes kulcsok alá tartozó termékek köre sem.  
Kifejtette: 550 milliárd forintos egyenlegjavulást tartalmaz a Széll Kálmán-terv, a jövő évi költségvetésben ennél több van, legalább 1000 milliárd forintos egyenlegjavulás. A kiadások 303 milliárddal csökkennek, az idén felállított stabilitási tartalék 250 milliárdot jelent és ezen túl 450 milliárd forint többletbevétellel számolnak az adóemelésből.
Az adóemelés három területet érint, a tartalékképzést, az egészségügyi kassza egyensúlyát, valamint az arányos, egységes teherviselést, az adóelkerülés megszüntetését.
Mint mondta, az egészségügyi egyensúlyt célozza a munkavállalói járulék 1 százalékos emelése. A baleseti adó bevezetése pedig 27 milliárdos többletbevételt jelent.
A cégautóadó emelése 20 milliárd forintos többletet, a jövedéki adóemelés 42 milliárdos, a társasági adó veszteség elhatárolásának 50 százalékra történő korlátozása 31 milliárdos, a játékadóból szintén 42 milliárdos többletet hoz. Az üzleti ajándék és reprezentációs költségek elszámolása 15 milliárd forintot, a gépjárműszerzés illetékének emelése pedig 6,5 milliárd forint többletet eredményez - mondta a miniszter.
Matolcsy György elmondta: a kormány olyan új programokat fog hirdetni a következő hónapokban, amelyek segítik a növekedést, példaként említett egy új otthonteremtési programot, amely ismét vissza nem térítendő és kamattámogatást biztosítana a két gyermeket nevelő vagy vállaló családoknak új lakás építésére vagy vásárlására. Erre 6,5 milliárd forintot irányoznak elő jövőre.
A növekedést segítő programokhoz sorolta a közfoglalkoztatást. Ugyanakkor, kérdésre válaszolva Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta, hogy központi közigazgatásból mintegy 5000 főt bocsátanak el, jelentős részük nyugdíj előtt áll. Hozzátette: ez nem direkt létszámleépítés, hanem a párhuzamosságok megszüntetéséből fakad. Hozzátette: járulékkedvezményekkel támogatják, hogy minél több ember kerülhessen az államiból a versenyszférába.

Kormányszóvivői iroda: országvédelmi büdzsé készült

A 2012-es költségvetési év a válságzónától való elrugaszkodás éve lesz - közölte a Kormányszóvivői Iroda pénteken, a költségvetési törvényjavaslat beterjesztésének napján az MTI-vel.  

A közlemény szerint az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági folyamatai azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő térség marad, amit alapvetően az okoz, hogy az uniós országok jelentős része nem képes megállítani az államadósság növekedését.
Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni államadósságát, valamint megteremtette, illetve az év hátralévő részében megteremti a nagy ellátó rendszerek átszervezését biztosító törvényi alapokat. Ennek szellemében készült a jövő évi, országvédelmi költségvetés - tették hozzá.
A kormány minden korábbi vállalását tartani kívánja, így a 2012. évi országvédelmi költségvetés megalkotásakor a kiadási oldalon takarékossági intézkedések bevezetéséről döntött, másrészt - az arányos és egykulcsos adórendszer kiterjesztésével együtt - a költségvetés bevételi oldalán a tervezett többletből finanszírozza a költségvetési hiány, valamint az államadósság csökkentését. A 2012-es költségvetési év így a válságzónától való elrugaszkodás éve lesz - írták.
A Kormányszóvivői Iroda rögzítette, a kabinet a költségvetés elfogadásával csökkenteni kívánja Magyarország gazdasági kiszolgáltatottságát, pénzügyi kitettségét, és újabb lépéseket tesz az ország stabilitása érdekében. Ennek megfelelően az államadósság jövőre 1 százalékkal - 73-ról 72 százalékra - tovább csökken és a GDP-arányos költségvetési hiány is jóval a 3 százalék alatt marad.
A jövő évi költségvetés öt kiemelt célt irányoz elő - mutatnak rá, kifejtve: 2012-ben tovább halad az egyszerűsítés irányába az arányos, egykulcsos adórendszer, amelynek célja az adóelkerülés visszaszorítása. A kormány saját lábra állítja a nyugdíjkasszát azzal a céllal, hogy a jövőben ne termelje újra az államadósságot. Ezek mellett jelentős átalakításon megy keresztül az egészségügy, továbbá a jelenlegi 595 ezer jövedelempótló juttatásból részesülő állampolgár közül legalább 200 ezer visszatér a munka világába a Start Munkaprogram segítségével - folytatják.
A következő évben az eurózónából esetlegesen érkező további veszélyekre történő felkészülés érdekében, a kormány először tesz javaslatot az Országgyűlés részére egy Országvédelmi Alap létrehozására, amely biztonsági tartalékként szolgál minden rendkívüli helyzet megfelelő kezelésére - hívják fel a figyelmet.
Ismertetésük szerint az államháztartás egyenlege a 2012. évi költségvetésben mintegy 1000 milliárd forinttal (303 milliárd forint kiadáscsökkentéssel, 445 milliárd forint többletbevétellel, valamint a 2011-ben zárolt 250 milliárd forint 2012-es évre bázisként történő beépítésével) javul. Ez az egyenlegjavulás lehetővé teszi, hogy 2012-ben többletfinanszírozásban részesüljön a közbiztonság megerősítése, az egészségügy átalakítása, az oktatás megújítása, a társadalmi felzárkóztatás különböző programjai, a gazdaságfejlesztés területe, valamint a hatékony, állampolgárbarát államszerkezet korszerűsítése.
A kormány azzal számol, hogy az országot körülvevő kedvezőtlen európai és nemzetközi gazdasági környezet okán még hosszú távon komoly kihívásokkal kell Magyarországnak szembenéznie - folytatódik a közlemény, amely kitér arra, hogy a kormány felkészült az árfolyamváltozásból fakadó kockázatok kivédésére.
Egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium a beterjesztett költségvetés alapjául szolgáló árfolyamszint mellett két további árfolyamszinttel kalkulálva is modellvizsgálatokat végzett, a kormánynak így lehetősége nyílik arra, hogy kedvezőtlen gazdasági változások bekövetkezte esetén felkészülten, kész megoldásokkal reagáljon a kialakult helyzetre. Másrészt a kormány összesen mintegy 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot (150 milliárd Országvédelmi Alap, 100 milliárd általános tartalék, 50 milliárd kamatkockázati tartalék) képez a váratlan pénzügyi kockázatok kezelésére - fejtik ki.
A Kormányszóvivői Iroda szerint azok, akik támadják az országvédelmi költségvetést, nem értik a válság alatt újraformálódó világ legfontosabb kihívásait, így megfelelő válaszaik sincsenek a kialakulóban lévő helyzetre. Számukra az egyedül elfogadható terápia az államadósság és a lakossági hitelállomány növelése, valamint a megszorítások politikája - fogalmaznak, hozzátéve: ez a politika az elmúlt 20 évben megdőlt, csődközeli állapotba sodorta az országot; ennek folytatása a görög út, a magyar kormány a 2012-es országvédelmi költségvetéssel ezt az utat elkerüli.
A kormány mindenkin segít a jövőben is, a költségvetés biztosítja, hogy 2012-ben mindenki előbbre jusson - zárul a közlemény.

A foglalkoztatás dinamikus bővülésével számol a kormány jövőre

A jövő évi költségvetés tervezete szerint 2012-ben a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma az idei évhez képest kétszeres ütemben, 1,5 százalékkal bővül, miközben az aktivitási ráta is közel 1 százalékponttal emelkedik; a "Start-munka" közmunka program megvalósítására pedig több mint 132 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése céljából el kell indítani a "Start-munka" programot, amelynek keretében jelentős mértékben növelni kell a foglalkoztatottak létszámát, ennek a költségvetési hátterét pedig meg kell teremteni - hangsúlyozza a kormány.

Hozzáfűzik, hogy az "euróválság-zónától" való elrugaszkodás teljesüléséhez a jövő évi költségvetésnek teljesítenie kell azt a kiemelt célt, hogy a "Start-munka" program keretében legalább 200.000 ember kapjon munkát.

A programot a Belügyminisztérium felügyeli, és a közmunkaprogramok keretében a munka világából tartósan kiszorultak számára nyílik meg a mezőgazdaság, a bio- és megújuló energiatermelés, az építőipar, az országos nagyberuházások területén a munkalehetőség - áll a javaslatban. A közmunkaprogramok összehangolása, valamennyi elemének egységes irányítása érdekében a Belügyminisztérium irányítása alá kerül a 12 területi vízügyi igazgatóság is.

A közfoglalkoztatás támogatása a Munkaerő-piaci Alapból valósul meg. A Start-munka program megvalósításához az alapban 132,18 milliárd forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre, amelynek részbeni forrása 50 milliárd forint költségvetési támogatás. Ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2011. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak 2012-re áthúzódó kiadásai teljesítésére is - fűzik hozzá a törvényjavaslatban.

A Munkaerő-piaci Alapnál (MPA) a "Start-munka" program után a második legnagyobb kiadási tétel (67 milliárd forint) az álláskeresési támogatás. (A kormány már korábban átalakította az munkanélküli támogatások rendszerét, így az álláskeresési járadék maximális folyósítási ideje 90 napra csökkent, álláskeresési segélyt pedig csak a nyugdíj előtt állók kaphatják).

A tervezet szerint az MPA-ból 27,6 milliárd forintot szánnak foglalkoztatási és képzési, 23,4 milliárdot pedig szak- és felnőttképzési támogatásokra.

Az alap bevételi oldalán a szakképzési hozzájárulásból 51 milliárd forint, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék MPA-t megillető hányadából 197 milliárd forintot terveztek.

Összességében a Munkaerő-piaci Alap kiadásait 307,63, bevételeit pedig 282, 89 milliárd forintra tervezték 50 milliárd forintos költségvetési támogatás mellett, amelyet teljes egészében a "Start-munka" programra fordítanak.

A kormány a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszert is átalakítja: a Foglalkoztatási Hivatal bázisán létrehoznak egy központi hivatalt a nemzetgazdasági miniszter felügyelete és irányítása alá tartozó foglalkoztatáspolitikai intézményekből. Ez az új intézmény látja majd el a Foglalkoztatási Hivatal eddigi feladatait, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség középirányítói, illetve másodfokú munkabiztonsági hatósági és felügyeleti feladatait, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet feladatait.

Az új központi hivatal kiadási előirányzata 4,6 milliárd forint, bevétele 0,9 milliárd forint, támogatása 3,7 milliárd forint lesz 2012-ben a költségvetés tervezet szerint.

3,8 milliárd pártok és pártalapítványok támogatására

Összesen 3,8 milliárd forintot szán a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat a pártok és alapítványaik támogatására.

A pénteken benyújtott előterjesztés szerint az országos listán mandátumot szerzett pártok közül a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 1,055 milliárd, a Magyar Szocialista Párt 521,3 millió, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 448 millió, a Lehet más a politika 249,2 millió, a Kereszténydemokrata Néppárt pedig 232,6 millió forintból gazdálkodhat 2012-ben.
A parlamentbe be nem került pártok közül egyedül a Magyar Demokrata Fórum részesülhet - 42,8 millió forint értékben - költségvetési támogatásban.
A pártalapítványok közül a Fidesz Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványa 611,7, az MSZP Táncsics Mihály Alapítványa 259,8, a Jobbik Gyarapodó Magyarországért Alapítványa 211,3, az LMP Ökopolisz Alapítványa 80,4, a KDNP Barankovics István Alapítványa 69,4, az MDF-hez köthető Antall József Alapítvány 28,3 millió forint állami pénzből gazdálkodhat.

A helyi önkormányzatok jövőre 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak

A helyi önkormányzatok jövőre - hitelforrások nélkül - 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés - állami támogatás és helyben maradó személyi jövedelemadó révén - 1140,6 milliárd forintot biztosít, ez az összeg a 2011. évi korrigált bázis irányszám 100,7 százaléka.

A kormány által pénteken benyújtott törvényjavaslatban szereplő 1140,6 milliárd forint tartalmazza a megyei önkormányzatok állami támogatását és az eddigi szabályok alapján kalkulált potenciális illetékbevételét is, amelyet a költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitájában várhatóan átcsoportosítanak a költségvetés megfelelő központi fejezeteibe, tekintettel arra, hogy a megyei intézmények állami fenntartásba kerülnek 2012. január 1-jével.
A dokumentum szerint a 2011. évi irányszámot korrigálni kell a feladatváltozások miatti, fejezetek közötti átcsoportosítás hatásával, továbbá az egyházi és más, nem állami fenntartóknak átadott, korábban önkormányzati fenntartású intézményekhez kapcsolódó központi támogatások Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetbe történő átcsoportosítása miatt.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása (önhiki) 8 milliárd forinttal, az önkormányzati fejezeti tartalék pedig több mint 3 milliárd forinttal csökkenthető 2012-ben. Ennek oka egyrészt, hogy a megyei intézmények fenntartását jövőre átveszi az állam, ezért az önkihit már nem terheli a megyei intézmények működési forráshiányának finanszírozásához szükséges összeg.
Új támogatási cél is megjelenik: a települési önkormányzat közbiztonságának növelését szolgáló fejlesztések támogatása.

Jobbik: A 2012-es a kétségbeesés költségvetése

A Jobbik szerint a 2012-es költségvetés a "kétségbeesés" büdzséje, amellyel a kormány belátja, hogy "a gazdaságpolitikája zátonyra futott" és ezért most "megszorításokat próbál lenyomni az emberek torkán" - jelentette ki Lenhardt Balázs pénteki sajtótájékoztatóján.

A jobbikos politikus úgy látja, a kormány gazdaságpolitikája a tehetősebbeknek, a gazdagoknak kedvez, a megszorításokat pedig a leginkább rászorulók rovására hajtják végre, miközben "nem hozza helyzetbe" a hazai vállalkozásokat sem. Lenhardt Balázs szerint a kormánynak nem a maastrichti kritériumok teljesítését kellene a legfontosabb célként szem előtt tartania , hiszen "nem fogunk soha csatlakozni és a lassan megbukott eurót bevezetni", hanem inkább a gazdaságot kellene élénkítenie.

A Jobbik álláspontja alapján a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken ismertetett 2012-es költségvetési számok szerint jövőre sem bővül érdemben a fogyasztás. Ráadásul az ellenzéki párt úgy véli, a 1,5 százalékos gazdasági növekedés is "túlzottan optimista", inkább recessziós állapotra kell berendezkedni, hiszen "a válság jelen van, és egyre erősödik". Lenhardt Balázs hozzátette: a beruházások várt 3 százalékos növekedése is irreális.

MSZP: tarthatatlanná válhat a jövő évi költségvetés

Az MSZP szerint a nemzetgazdasági miniszter által pénteken ismertetett jövő évi költségvetés rövid időn belül tarthatatlanná válik, és pótköltségvetésre lesz szükség

Burány Sándor országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a Matolcsy György által ismertetett 2012-es büdzsét a többi közt az teheti tarthatatlanná, hogy a kabinet az adatok meghatározásakor 268 forintos euróval számolt. Mint mondta, jelenleg az euró középárfolyam 290 forint körül van, és egyetlen magyar bankban sem lehet 300 forintnál olcsóbban megvásárolni az európai devizát.
A képviselő kifogásolta azt is, hogy a tervezet szerint 10-11 százalékos munkanélküliség várható jövőre, vagyis "a kormány maga sem számol munkanélküliség csökkenésével".
A politikus arra is kevés esélyt lát, hogy jövőre a beruházások 3 százalékkal nőnének, mert mint mondta, idén tavalyhoz képest 8 százalékkal estek vissza.
Burány Sándor befektetés- és foglalkoztatás-ellenesnek nevezte az előterjesztést, és bírálta, hogy a kabinet ragaszkodik "az összes őrült elképzeléséhez", például az adójóváírás megszüntetéséhez.
Mint mondta, pártja továbbra is progresszív, igazságos személyi jövedelemadózást tart szükségesnek, amely nem rontja az alacsonyabb keresetűek helyzetét, de több felelősséget vár a magasabb jövedelműektől.

LMP: ez nem országvédelmi költségvetés, hanem pénzbehajtás

Az LMP véleménye szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken bejelentett büdzsé „nem egy országvédelmi költségvetés, hanem egyszerű pénzbehajtás”.

Scheiring Gábor, a párt gazdasági kabinetjének vezetője, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: „kiderült, hogy Orbán Viktor Kötcsén igazat mondott, ez tényleg egy ezermilliárdos megszorítás lesz”. Szavai szerint ennek egyaránt vesztesei lesznek a családok, a középosztály, az átlag alatt keresők, az iskolák, az óvodák, a kórházak, az önkormányzatok és a közösségi közlekedés ágazatai.

Hozzátette, hogy ezzel a büdzsével nem lehet új, „válságálló” munkahelyeket létrehozni, ahogy a bajbajutott devizahiteleseken sem lehet segíteni.

A politikus úgy fogalmazott, hogy miután az ország már nem tud egy újabb évet várni, pártjuk elkészítette saját költségvetési alternatíváját, amelyet be fognak nyújtani az Országgyűlésnek.

Elképzelésüket ismertetve közölte, hogy vissza akarják adni azt a pénzt, „amit a kormány elvesz az átlag alatt keresőktől és a középosztálytól”, több forráshoz szeretnék juttatni a kórházakat, az önkormányzatokat és az iskolákat, megsegítenék a devizahiteleseket és egy ökológiai adóreformmal fenntartható pályára állítanák a gazdaságot.

Fidesz: a büdzsé segít a "görög út" elkerülésében

A Fidesz szerint a jövő évi költségvetési törvényjavaslat legnagyobb "erénye", hogy segíti a "görög út" elkerülését, és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország el tudjon rugaszkodni az európai válságzónától.

Rogán Antal pénteki budapesti sajtótájékoztatóján - amelyet azután tartott, hogy a kormány a Ház elé terjesztette a költségvetési javaslatot - a 2012-es büdzsé további "erényének" nevezte, hogy stabil alapokra épül, és rekordszintű, összesen 300 milliárd forintos tartalékot foglal magában, amely szerinte képessé teszi az országot a válsághelyzetek gyors kezelésére. Még soha nem készült költségvetés ekkora biztonsági tartalékkal - hívta fel a figyelmet, részletezve, hogy a 300 milliárdos tartalék fele "országvédelmi", 50 milliárd forint pedig "kamatkockázati célzatú", míg a maradék 100 milliárd forint általános tartalék.
A kormánypárti politikus beszélt arról is, hogy a költségvetésnek nagyon fontos célja az adórendszer egyszerűsítése, és azt mondta, hogy a következő évi büdzsé óriási lépés afelé, hogy 2013-ra a személyijövedelemadó-rendszer (szja) teljesen egységessé, mindenki által kiszámíthatóvá váljon. Ennek érdekében 2012-ben egyetlen jövedelmi kategóriában sem emelkednek az adóterhek, elkezdődik ugyanakkor a félszuperbruttó kivezetése, először az alacsony, majd a magasabb keresetűeknél is - közölte, hozzátéve, hogy mindezek következtében jövőre alapvetően jól járhatnak az szja-rendszerrel az alacsony keresetűek, különösen a minimálbéren foglalkoztatottak, akik végre széles körben hozzájutnak a gyermekek után járó adókedvezményhez, támogatáshoz. Példaként azt mondta, hogy egy minimálbéres, gyermeket nevelő szülő legalább nettó tízezer forinttal kereshet majd többet.
Az adóemelések nem öncélúak, nem a költségvetési hiány betömését szolgálják, hanem konkrét céljaik vannak - jelentette ki a fideszes képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke. Megjegyezte, "adót csak olyan területeken emelünk, fogyasztáshoz kapcsolódó területeken, ahol azt gondoljuk, hogy annak a befizetése reális", s nem szűkíti a magyar gazdaság lehetőségeit. Rogán Antal összegzése szerint így a fogyasztást terhelő adók ugyan némileg növekednek, a munkát terhelő adók viszont nem, sőt lépésről lépésre folytatható az a gyakorlat, hogy a munkára rakódó adók csökkennek, s a fogyasztást terhelő adók lépjenek helyükre, pótolva a munkát terhelő adókból kieső adóbevételeket.
Szólt arról is, hogy a Fidesz szerint idén nagy jelentősége volt az arányos adórendszernek abból a szempontból, hogy segítette a fogyasztás fennmaradását, a családok pedig a náluk maradt pénzből megpróbálták rendezni rezsitartozásaikat, fenntartani, kifizetni hiteleiket, s valamennyit nőttek a megtakarítások is.
Rogán Antal a büdzsé céljai közül kiemelte a folytatódó államadósság-csökkentést, ami Magyarországon kívül csak Svédországnak sikerül Európában. Fontos továbbá - folytatta -, hogy 2012-ben a "saját lábára állhat" a nyugdíjrendszer és az egészségügyi kassza, a Start munkaprogram pedig 200-300 ezer embernek jelenthet lehetőséget arra, hogy segély helyett munkából éljen meg.

Giró-Szász András a szuperbruttósításról és az adójóváírásról

A kormány arról döntött a 2012-es országvédelmi költségvetés keretein belül, hogy tovább tisztítja és egyszerűsíti az adórendszert, éppen ezért a 16 százalékos adókulcs, amely eddig mind az adójóváírásokkal, mind a félszuperbruttóval terhelve volt, az eddig meglévő terheket kivezeti a rendszerből - mondta Gíró-Szász András kormányszóvivő pénteken az MTI-nek.

Az adójóváírást teljes egészében, a félszuperbruttót pedig 202 ezer forint felett két lépcsőben, 2012. január elsején és 2013. január 1-jén vezetik ki - mondta a szóvivő a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott bejelentés részleteiről.
Így 2013. január elsejére egységesen és egyformán a 16 százalékos adókulcs lesz érvényes minden magyar munkavállaló számára. Mivel az adójóváírások kivezetése a 202 ezer forint alattiak számára nettó bércsökkenést jelent, ezért a 202 ezer forint felett keresők félszuperbruttójának kétlépcsős kivezetéséből - az első lépcsőben - az államnál maradt forrásokból kompenzálja az állam a 202 ezer forint alattiak nettó jövedelemveszteségét.
Ebben a rendszerben sehol nincs új adóelem, ez a rendszer a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerét tisztítja tovább, és ez teszi lehetővé, hogy 2013. január elsejétől, a félszuperbruttó második felének kivezetését követően, mindenki egységesen 16 százalékkal adózzon - magyarázta a szóvivő.
"Magyarul ezen rendszer alapján a 202 ezer forint alatti jövedelműek a kompenzációt is figyelembe véve semmiféle veszteséget nem tudnak elkönyvelni a nettó jövedelem szintjén, 202 ezer forint fölött pedig valamennyi plusz is jelentkezik majd a nettó jövedelmekben" - tette hozzá.

zipp.hu