Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Elveszhetnek a korhatár alatti nyugdíjak - változhat a táppénz is

2011.10.12

nyugdíjasok.jpgCsak a korhatár feletti öregségi ellátások számítanak nyugdíjnak 2012 januárjától, így a korhatár alattiak szociális ellátássá alakulnak. Ezekre ugyanakkor nem vonatkoznak a nyugdíjemelési vagy a nyugdíjakat védő szabályok. Az ehhez szükséges törvénymódosítások napokon belül a parlament elé kerülnek.

Januártól alaposan átalakulnak a nyugdíjakra vonatkozó szabályok - a kormány tervei szerint egyes jelenleg nyugdíjnak minősülő tb-ellátások, elvesztik nyugdíj-státuszukat és egyszerű szociális ellátása alakulnak át a Napi Gazdaság Online információ szerint. Ebbe az irányba mutat Orbán Viktor keddi nyilatkozata: a miniszterelnök a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács alakuló ülésén elmondta: minden, az öregségi nyugdíjba menetel előtti korai nyugdíjba vonulási formát fel kell számolni annak érdekében, hogy a nyugdíjkassza működőképes legyen.

A parlament még nyáron fogadta el a januárig érvényes alkotmány azon módosítását, amely kimondta, hogy nyugellátásra csak az jogosult, aki az általános nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ugyanez a törvény kimondja, hogy "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető." A törvény indoklása szerint ez a passzus a rendőrségi szolgálati nyugdíjakra vonatkozott volna - ugyanakkor a most formálódó kormányzati javaslat már nem állna meg kizárólag a fegyveres testületek kedvezményes szolgálati nyugdíjainknak ellátássá való alakításával, hanem ez vár minden korhatár alatti nyugdíjra is.

A költségvetésben már visszaköszönnek a várható döntések

Ajövő évi költségvetés tervezete már kész tényként kezeli az egyelőre kormány előtt levő törvénymódosításokat, ugyanis csak az öregségi nyugdíjak emelésével számol - azok az alacsony gazdasági növekedés miatt csak a 4,2 százalékos inflációt követve gyarapodnak. Ugyanakkor a korábbi évekkel ellentétben az emelés mértékét nem rögzíti a költségvetés tervezete, arról egy novemberben esedékes kormányrendelet szól majd.

A hamarosan parlament elé kerülő tervezet így a rokkantnyugdíjakat, illetve a korhatár alatti öregségi nyugdíjakat szociális ellátássá minősíti - erre ad felhatalmazást az alkotmány módosítása. A januártól érvényes alaptörvény pedig már csak öregségi nyugdíjat ismeri el társadalombiztosítási ellátásnak. Teszi ezt annak ellenére, hogy a nem korhatárt betöltött öregségi nyugdíjra a jogosultságot járulékfizetéssel és megfelelő munkában töltött évekkel (azaz szolgálati idővel) szerezték meg az érintettek. Ez az ellátás a jog szerint teljes értékű nyugdíjnak számít - ugyanis nem a szabályok kijátszásával állapították meg.

Egyelőre a táppénz marad tb-ellátás

Mivel 2012 januárjától az alaptörvény csak öregségi nyugdíjat ismer el társadalombiztosítási pénzbeli ellátásként, szociális juttatássá alakulhat át rokkantsági, özvegyi és árvasági ellátás is. Jelenleg nem csak a nyugdíjbiztosítási alap, hanem az egészségbiztosítási is folyósít pénzbeli járadékot a fizetésből havonta levont járulékért - mint biztosítási díjért - cserébe. Ilyen a táppénz, illetve a gyermekápolási táppénz - az új alaptörvény szerint akár ezek is átalakulhatnak szociális ellátássá, bár erre januárban még biztosan nem kerül sor.

A 2012-es költségvetés tervezetében ezek a kormányzati tervek már visszaköszönnek: januártól szociális - és nem biztosítási - ellátásként számolnak a korhatár alatti nyugdíjakkal, és a szolgálati nyugdíjakkal, illetve a korkedvezményes nyugdíjakkal is, amelyre bizonyos szakmában (pl. föld alatti bányászat) eltöltött évek alapján jogosultak a biztosítottak. Ezen korkedvezmények után a munkaadók emelt járulékot fizettek - vagyis jogi értelemben teljes értékű nyugdíjként kellene viselkedniük - ám ezt a státuszukat januártól elveszíthetik.

Átalakítanák a rokkantnyugdíjakat
 
Az elkövetkező években 195 ezer rokkant munkaerő-piacra történő visszajuttatásának elősegítése a cél, aminek érdekében többi között a munkáltató teljes járulékmentességet élvezne a rehabilitált foglalkoztatásáig és megszűnne a csak védett szervezeteknél történő foglalkoztatás.