Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Elbocsátás helyett párbeszédet: köztisztviselők a kormány terveiről

2010.06.11

Kép Századvég Közigazgatási Akadémia igazgatója, Gellén Márton a szakterületet is érintő társadalompolitikai körülményekről beszélt, Dudás Ferenc volt államtitkár pedig közigazgatási főzőleckéket adott. Felszólalt Fehér József, az MMSZK főtitkára is, aki a nemrég bejelentett bértömeg-csökkenés, és az indoklás nélküli elbocsátások veszélyeire figyelmeztetett.

Az előadás-sorozatot szerda délelőtt a rendezvény egyik szervezője, Kovács Emőke nyitotta meg, üdvözölve az egybegyűlteket és a szónokokat: a meghirdetett programra egyébként szép számmal érkeztek látogatók – a Duna-palota színháztermét teljesen megtöltötték a köztisztviselői szakma képviselői. A konferencia a Rádió Orient bemutatásával kezdődött: az online rádió – az OrientPress Hírügynökség részeként – napi huszonnégy órában sugároz majd zenét, napi és közigazgatási híreket, továbbá interjúkat a szakma közismert képviselőivel.

Válság, ameddig a szem ellát
A rövid, vetítéssel egybekötött ismertető után Gelllén Márton, a Századvég szakrészlegének vezetője állt a közönség elé – a programtervezet szerint ugyan Stumpf István miniszter kellett volna elsőként előadást tartson, ám ő ekkor kormányszintű egyeztetéseken vett részt. Gellén átfogó, több mint egy órás előadása során lehangoló összegzést adott a magyar állam, a gazdaság és a közigazgatási rendszer állapotáról: mint fogalmazott, Magyarország tranzitország, és valahonnan valahova tart – múltjára nem támaszkodhat már, jövője viszont bizonytalan. A Nyugat, ahová indultunk, jelenleg válságtól szenved, amit mi is érzünk; nekünk itt van pluszban az átalakulással járó krízis is – a nagyipar összeomlott, a munkanélküliségi ráta nő, az állami rendszerek nem vagy rosszul alakultak át - fogalmazott a Közigazgatási Akadémia vezetője. Gellén Márton szerint minderre még rátesz egy lapáttal az Unió esetenként fékező ereje is: a minden tagra érvényes duális gazdaságpolitika egyértelműen a nagy államoknak s nem nekünk kedvez, a túlszabályozás pedig sokszor értelmetlenül sújtja a nemzetgazdaságot. A népességcsökkenés, az egészségesen eltöltött évek alacsony száma, de még az éghajlatváltozás is mind olyan tényező, amivel az aktuális kormánynak számolnia kell, ha az ország valós helyzetén próbál változtatni – tette hozzá az előadó. A közigazgatási reformok kapcsán Gellén elmondta, 2006-ban voltak ezen a téren értékelhető próbálkozások – úgy, mint az üvegzseb-program vagy az elektronikus információszabadságról szóló törvény – de a költségtakarékosság jegyében történő elbocsátások csak gyengítették az apparátust. Sok tapasztalt embert rúgtak ki, ugyanakkor a létszám mindig visszatöltődött – újoncokkal, akiket munka közben kell kiképezni, emlékeztetett az előadó. Gellén Márton kiemelte, a kormányváltásokkal járó nagytakarítás minden addig elért pozitívumot is semmissé tehet – éppen ezért óvott az indoklás nélküli elbocsátások törvényessé tételétől.

A felszólaló továbbá emlékeztetett a szabályozási káosz okozta károkra: az anyagi és eljárási adójog 1988 és 2008 között például 309 alkalommal módosult, ami követhetetlenné teszi a törvénykezést és az eljárási folyamatot. A zűrzavar megbénítja aztán az állam működését, ami projektkudarcok sorát eredményezi – folytatta Gellén - jól mutatja ezt a gazdaságfejlesztés ügye, amire 2 év alatt 4000 milliárd forintot költött az előző kormány, mégsem ért el érzékelhető változást. Az önszabályozás gyengesége, a kitűzött célok irreális volta vezetett végül oda, hogy a kormány szembe került a társadalommal, s az ország az Unió és az IMF kijelölte gazdasági kényszerpályára állt – összegezte az elmondottakat Gellén.

A Századvég vezető szakértője szerint a helyzet javulásához a történelmi példák felhasználására, sok időre és nagyfokú szervezeti átalakításokra lesz szükség. Az írek esetét választható alternatívaként mutatta be, mondván, ők már 1996-ban felismerték, hogy szükség az állam és közigazgatás erősítésére: a piac helyett a kormányra bízták az irányítást, a közszférát pedig átláthatóvá és elszámoltathatóvá tették. A szervezeti átalakítás terén Gellén Márton az egységek közötti szabad kommunikációt, az alulról jövő kezdeményezések támogatását emelte ki – s mint hozzátette, sok időre lenne szükség a rendszer beállításához, finomításához is, ám a szakmának erre csak mintegy két év jutott.

Közigazgatási rostélyos, fűnyíró nélkül
Gellén Mártont Dudás Ferenc, a KözigPress Magazin főszerkesztője, egykori államtitkár követte a pódiumon. Az előadó több alkalommal is idézte kollégáját, ám gasztronómiai alapokra helyezte beszédét – beszámolójának tárgya így a „közigazgatási rostélyos, megújulás módra” lett, ám a rostélyos később pörköltté és egyéb ételfajtákká is változott. Dudás többször is hangsúlyozta, hogy 106 ezer embert érintő témáról van szó, akiknek a beleegyezése nélkül soha nem lesz átalakítható a közigazgatási rendszer –reformelképzelések ide vagy oda. A felszólaló ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a közszolgálat paradigmaváltás előtt áll, s mindenkinek újra meg kell határoznia saját célkitűzéseit, feladatait az átalakítás előtt. Dudás Ferenc elmondta, egyetért azzal a nézettel, hogy a rendszer átláthatatlanul összetett – országosan 2500 szerveződésről van szó, melyekben esetenként 20 különféle igazgatóság is működik – ám ezt szerinte nem létszámcsökkentéssel kell korrigálni; ne dobjunk fűnyírót a közigazgatás kondérjába – fejtette ki véleményét Dudás, új elemmel egészítve ki a főzés központú allegóriát. A szakértő kiemelte: mindenképp harmonikus együttműködésre, és egymásra épülésre lesz szükség a közszolgálati szférában –s arra, hogy a tagozatok elfogadják az irányítást is.

Politikai hisztéria helyett párbeszédet
„Az elmúlt hónapok a csodavárás jegyében teltek a közszolgálati hivatalokban is: arra számítottunk, hogy az eddig elvonások, elbocsátások után már nem jöhet rosszabb. Tévedtünk – foglalta össze sommásan az elmúlt napok tapasztalatait Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Mint mesélte, a szakszervezet fél éven át készítette javaslatcsomagját, melyet az új kormány számára tartogatott, ám a kabinet gyakorlatilag egyeztetés nélkül döntött 65 ezer köztisztviselő kormánytisztviselővé minősítéséről, és az indoklás nélküli felmondást jóváhagyó törvényről. „Mi egységesítésben, a két tisztviselői kört illető jogok összehangolásában bíztunk – nem gondoltuk volna, hogy ehelyett kirúgások jönnek”, fogalmazott Fehér, aki szerint a felső vezetőkre bízott létszámcsökkentés ellentmond az EU szociális chartájának ,ráadásul óriási feszültségeket generál a szakmán belül. Fehér példaként említette, hogy már most tud beszélni olyan földhivatalról, ahol a főnök összehívatta alkalmazottait, és megfenyegette az elégedetlenkedőket: gyorsan ki lesznek rúgva. A főtitkár szintén károsnak tartja az egyébként közelebbről meg nem határozott bértömeg 15 százalékos csökkentését: ez szerinte egyenlő a személyi juttatások csökkentésével – a 15 százalék pedig ebben az esetben akár 100 ezer munkahely megszűnését is eredményezheti.

Fehér József emellett látszatintézkedésként említette e bruttó kétmillió forintos bérplafont is: ilyen fizetésekre – a paksi atomerőművön és még néhány kiemelt helyzetű intézményen kívül –egyszerűen nincs is példa a szakmában, s főleg nem a dolgozók szintjén, mondta a szakszervezeti vezető. Fehér hozzátette, reméli, hogy Sólyom László nem írja alá ezt a törvényjavaslatot –s hogy a hisztériakeltés helyébe végül hosszú távú politikai gondolkodás lép. „Elvárható lenne, hogy a kormány ne rúgjon bele saját csapatába, és hogy párbeszédet kezdjen a közszférával” – jelentette ki Fehér, egyúttal arra is figyelmeztetve: a szakmán belül nincs létszámtartalék, százezer embert pedig nem lehet elküldeni a hivatalokból következmény nélkül.

orientpress.hu